Minden nap Valentin nap 227/365

Szépen lassan beköszöntött az ősz első, majd a maival a második napja is. Nem vagyok egy ősz párti, pontosabban nem voltam, mert mára már eljutottam arra szintre, hogy nem az időjárás befolyásolja a hangulatomat. Tényleg. Régen hajlamos voltam szomorúvá válni, ha az idő is szomorú volt. Az, hogy szeptembertől visszaszámoltam és a nyarat vártam teljesen normális időtöltésnek bizonyult nálam. Most viszont úgy érzem, hogy ha esik azt is szeretem, mert az eső hangja kecses, borús, akkor még lehet sétálni, hiszen mégsem ázik el az ember. Ha havas a táj, az mindennél varázslatosabb pláne decemberben. A bekucorgós időnek is megvan a maga szépsége. Szóval, mit nekem a luxus, hogy hagyjam, hogy idő mondja meg hogy érezzem magam. Ebből a korszakomból szerencsére kinőttem már. A maga módján minden hónap szép. Októberben is lehet jó nagyokat sétálni, ha az ember a saját igényeinek megfelelően öltözik fel. Én tudom magamról, hogy fagyos vagyok. Éppen ezért rétegesebben, melegebben öltözöm az átlagnál, mint egy kis medve. Magamra aggatok mindent, ami pihe puha és szőrös. Sapkát, sálat hordok és nagyon élvezem. Míg ezer éve, amikor még nem így gondoltam inkább megfagytam, minthogy sapkát hordjak. Sajnos. Pedig a sapka közel sem ellenség. Nagyon is jó barát. Úgy, ahogy ahogy a harisnya is. Télen sokkal-sokkal melegebb nekem, mint a farmer. A plédeket pedig egyenesen imádom. Nagyon szeretem a pihe puha kis zubbonyokat, amik alá bebújhatok. Szóval, ha valaki meg akar lepni valamivel egy jó pléddel sosem lő mellé. Nem vagyok nagyra vágyó, csak ne kelljen fáznom. :)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések