Minden nap Valentin nap 133/365

Útinapló

 „Cool Traveller NEVER SLEEP!‟ A jò Utazó soha nem alszik!‟ - Norina


Kedves UtazóBolond Kolléga!

Te mit csináltál az elmúlt hónapban? 

Én utaztam. Bár most nem olyan céllal, mint az esetek nagy többségében, de utaztam. Méghozzá nagyon is sokat. Kétnaponta jártam az innen 60 km-re található Pécsre. Hol egyedül ültem az autóban, hol kísérővel, a lényeg ugyanaz volt, kerestem valamit, valami kapaszkodót, ami segít megoldást találni a kérdéseimre. Sajnos ennél többet nem mondhatok erről most még. Pontosabban mondhatnék, mert nem tilthatja meg nekem senki, hogy elmondjam, ha elakarom. De, nem akarom. Még nem. Egyszer viszont elképzelhető, hogy ebben a témában is írni fogok bővebben, mert nagyon hiánypótló lenne. Sajnos ez a témakör ma még szinte tabu, és sokan nem tudják, hogy kezeljék mit szóljanak hozzá. Mit jelent az ami velem, körülöttem zajlik. Mit érzek és mit remélek. Nem baj. Mert, ez jelenleg így helyes. A lényeg, hogy fényképező gép nélkül utaztam. Kattintgatások és pózok nélkül. Most csak megfigyelő voltam. Csak egy néző a sok közül. Egy a tömegből. Volt, hogy sétáltam, volt, hogy vásároltam, volt, hogy vezettem. Mindegy volt mit csináltam a gondolataim egyetlen élethelyzet körül keveregtek-kavarogtak a fejemben. Nem számított, hogy mi történik velem csak az, hogy hova juthatok el. Hogy hova szeretnék eljutni? Az nem titok. Egy olyan útra, ahol harmónia és béke vesz körül. Az én harmóniám, az én békém. Az én utam, az én életem. Az én döntéseim. Mindenki maga dönt az élete irányítása felől. Bizony. Lehet évekig, évtizedekig másokat hibáztatni a sorsunk alakulásáért, de nem igazán érdemes pazarolni a drága időnket. Egész egyszerűen nem éri meg. Ennyi. Mindenesetre most már, amikor legközelebb megyek már a fényképezőgépet vinnem kellene. Úgy érzem lenne mit fotózni Norina szemmel Pécs csodás, meghitt központjában is. Mielőtt azonban erre sor kerülne újabb utazás vár rám. Egerbe megyek névnapozni és kikapcsolódni. kicsit kiszakadni a hétköznapokból, kicsit felfrissülni. Péter és Nóra két névnap, mely a naptárban is közel áll egymáshoz és az életben pedig egy csodás egészet alkot. A férjemmel megyek  és ez biztonságérzetet ad. Ő vigyáz rám, még akkor is amikor én nem figyelek magamra. Már nagyon várjuk ezt az újabb felfedezést, mert szerencsére mindketten ilyenek vagyunk. Hogy milyenek? Nagybetűs: - FELFEDEZŐK! - Bizony, mint zsák a foltját, úgy találtuk mi meg egymást. A sorsunk összeforrt a találkozásunk pillanatában. És ez így van rendjén. Cirka két hónappal ez előtt kezdtük meg Eger látogatássorozatunkat. Idén először csak telelni voltunk külföldön. Idén először döntöttünk úgy, hogy nem megyünk külföldre nyaralni, hanem csak" Magyarországon belül utazunk, és nem is egy hosszabb időre, hanem 3 rövid, de mégis hosszú hétvégére. Néha kell, hogy az ember a hazáját is felfedezze. Nagyon sok szép tájat nézhettünk meg már együtt. Panaszra egyáltalán nem lehet okunk. De, ez a 2017. Eger és környéke hétvégék is legalább akkora élmény, mintha, a szomszédos országok egyikébe utaztunk volna. Együtt minden olyan más... Tudod megszépülnek a fák, és kedvesebbek lesznek az emberek. Otthonosabb minden, amióta ketten vagyunk. Szóval egyáltalán nem bánom, hogy most ez egy hazai nyár lesz. Emlékszem, amikor odaértünk Egerbe egy egész napos autózás után, ami azért tartott ennyi ideig, mert több helyen is megálltunk útközben. Elfáradtunk, és csak leülni akartunk. De, nem ezt tettük. Helyette kimentünk sétálni az esőbe. Felfrissültünk és elmélkedtünk arról, hogy mennyire csodás ez a kis város, melyben a kultúra léptén nyomon jelen van. A szálloda gyakorlatilag üres volt. az előtér üres, a folyosó üres, a könyvkuckó üres. Mégis színültig volt rokonszenves, hívogató kiegészítőkkel.


Az újdonság ereje, mert utazni jó.


Egy Lökött Utazó: Norina
©) Norina, 2017

Megjegyzések